Megérkezett a Malac és Liba sorozat új kötete, a Zenebona!

József Attila Hazám című versének sorai megrendítően aktuálisak is. November 15-én átvehettem a Hazám-díjat, a vele járó oklevéllel és Varga Imre József Attila szobrával. Boldog vagyok, hogy a mostani és korábbi díjazottak virtuális közösségéhez tartozhatom. Nagy megtiszteltetés és öröm ez. Az elismerést idén 24. alkalommal adták át, ezúttal az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében.

Tóth Krisztina az egyik olyan kortárs magyar szerző, akinek a versei és novellái (pl. Az Idő, idő, idő; A lélek meg a test; a Tímár Zsófi muskátlija; a Nagy vonalakban a nőiségről; a Világadapter) gyakran kerülnek be az irodalomterápiás csoportok munkájába a beszélgetések, olvasás- és írásgyakorlatok kiindulópontjaként. A Szeleknek fordít című új kötete is számos olyan verset tartalmaz, amely az irodalomterápia önismereti és egzisztenciális kérdéseire irányítja a figyelmünket. – Július 5-én Szeleknek fordít című, új kötetéről beszélgetett Tóth Krisztinával Dr-Béres Judit és Gueth Péter a Tilos Rádió Egyenes Labirintus című műsorában.

Tóth Krisztinát Borsik Miklós kérdezte az ÉS-podcast második adásában: Mit és miért ajánlanánk Tóth Krisztina új, Szeleknek fordít című kötetéből? Milyennek látja a szerző más generációk tagjait, André Ferencet, Borda Rékát, Élő Csengét, Locker Dávidot, Simon Bettinát, Szőcs Petrát és Ughy Szabinát? Mit jelent a titok körbejárása a költészetben, ha nem „énlírát” olvasunk? Hogyan idézhető fel Lator László mint „apa”, tanár és költő, aki szerette, ha „a versben ott sötétlik a furcsaság magja”? Mi lehet a szerepe a fordítás gyakorlatának, ha egy gyerek születése megváltoztatja az írás körülményeit? A beszélgetés többek közt ezekre a kérdésekre keresett válaszokat.

Tóth Krisztina művei is szerepelnek ebben a válogatásban, amelyet a Krasznahorkai Lászlót is fordító Ottilie Mulzet szerkesztett. A kötet megjelenéséről hírt adott a Könyves Magazin is