Egyszer, emlékszik, fektében bevillant, hogy a kerítést tartó oszlopok mintha hegedűszárat formáznának: feszülnek rajtuk a szögesdrót húrjai, mögöttük pedig az ég zengése. Mintha megszűnne minden külső zaj, csak ezt a végtelen, gomolygó eget látni, ahogy most is. (Halálbarokk.) Ha kinéz az ablakon, a bérház ablakából mintha ugyanaz a kép fogadná, mintha az akkori fellegek vonulnának tovább. A szomszéd szobában az idősebb Czajka készülődik, ő is cirkuszos, mint a testvére, tőlük bérli a cselédszobát. A fiatalabb egész délelőtt a gangon dobálja a labdákat, ez meg most odaát egy trombitával gyakorol. Ő már soha többé nem fog dolgozni, ő már, ugye, szabad ember, egész nap bámulhat a konyhából az udvarra, vagy a szemben lévő kis térre. És hallgathatja a két Czajkát, amint veszekszenek és gyakorolnak. Ez a Ferigyerek egyébként egész jól hegedül.
This site is in the final stages of development
Please come back later or visit the Hungarian website tothkrisztina.hu
If you would like to be notified when the International site is available, please enter your name and email address here.
